Egy kis heraldika
5. oldal
A heraldikai külső díszek
Az „élő heraldika" korában a címerek külső díszei ismeretlenek voltak. Ezek megjelenése a már címerrel rendelkező nemesség társadalmi helyzetében beállott változásokat volt hivatva jelölni. A megkülönböztető jelvények, kitüntetések, a társadalom egy szűkebb rétegéhez, pl. egy lovagrendhez való tartozásnak a címerben való ábrázolása a címer díszesebbé tételét is szolgálta.
A pajzstartók
A pajzstartók emberi vagy állati alakok. Két oldalról tartják, vagy egy pajzstartó hátul állva „őrzi" a címert. /Lásd Címerképek, 3. ábrát!/ A címertan kutatói a pajzstartókban a lovagok kíséretének fegyverhordozó heroldjait vélik felfedezni, akik a lovagi torna kezdetéig őrizték uruk fegyvereit, sisakját, címerét. A címeradományozó leveleken a XVII. századig csak elvétve szerepel pajzstartó, és ha a címerleírás szövegében külön nincs megemlítve, akkor használata önkényesnek tekinthető.
/ De mondtuk, hogy mindenkinek jogában állott magának címert választani, ha azt a címert még más nem használta. Így ennek az elvnek az alapján a pajzstartó uralkodói adomány nélküli felvételére is volt lehetőség./
A pajzstartók címertani ábrázolásának nincsenek kötött szabályai. A reneszánsz és a barokk stílus térhódításával a legkülönbözőbb testhelyzetű és öltözetű alakok (angyalok, puttók, kentaurok, vademberek) vagy állatok (oroszlánok, sasok, griffek, egyszarvúak), párosával és külön-külön is szerepelnek pajzstartóként. Griffek tartják Szentgyörgyi-Bazini Zsigmond címerpajzsát, Corvin János címerét pedig angyal őrzi. Külön meg kell említenünk a magyar heraldikában gyakran megjelenő, címert ölelő sárkányt. A Báthory-címerben pajzstartóként ábrázolt sárkány Zsigmond uralkodása idején még csak a Sárkányos Társaság tagjainak címerét ékesíthette. /Sárkányos Társaság (Sárkány-rend): Zsigmond király által, 1408-ban alapított lovagrend; a rendnek 24 tagja volt: a király, a királyné és 22 báró. A lovagrend céljaként a török elleni küzdelmet jelölték meg, de valójában hatalmuk biztosítását szolgálta. A lovagrend Zsigmond halála után jelentőségét vesztette. Zsigmond halála után a lovagrend jelvénye udvari rendjel lett, melyet Albert király, majd Mátyás király kitüntetésként adományozott, a Jagellók alatt pedig, a megerősödő bárói rend jelvényévé vált. /
A címerpalást és a címersátor
Ezek a címerdíszek nem részei a címernek. Feladatuk egyedül a címerábrázolás pompájának az emelése. A címerpalást kizárólag az uralkodók címerének a kelléke. Rendszerint hermelin bélésű vörös anyag, amely a koronából aláomolva borítja be a címert. A címerpalást-címersátor megkülönböztetés csak a két címerdísz közötti méretkülönbségre utal, minthogy funkciójuk azonos. Címersátorról abban az esetben beszélünk, ha az egész címer sisakkal, koronával, pajzzsal együtt a palást alá kerül. /Lásd az alábbi képet!/
A zászlók
A zászlók a címerábrázolás dekoratív kellékei, és már korai címerekben is szerepelnek. Ismerünk gonfanon (ejtsd: gonfánon) vagy gonfalon (ejtsd: gon-fálon) és banniére (ejtsd: bánier) típusú hadi zászlót. A gonfanon típusú zászló tengelye merőleges a zászlórúdra, a banniére típusú zászló tengelye párhuzamos a rúddal. Mindkét zászlón előfordulhat a saját anyagából szabott, hegyes végű szalag, a pennon (egy, esetleg több is). A zászló, mint címerdísz legtöbbször a pajzstartó kezébe kerül, de előfordulhat a pajzsalakéban is. A címertani zászló mindig a címer szélei felé, tehát kifelé fordul, és a pajzs színeit viseli. / Lásd az alábbi képet!/
A jelmondat
A jelmondat, mint címertani dísz mindig a pajzson kívül helyezkedik el. Lényeges kritériuma, hogy rövid legyen. Magyar címereken ritkán fordul elő, általában az egyházi címereket díszíti. A címerképen szereplő írott szavak nem tekinthetők jelmondatnak.
A címertani korona
A címertani korona egyik fajtája a rangjelző korona. Ez mindig a pajzsra kerül, és a nemesi rangfokozatokat jelöli. Címertani szabály, hogy a rangjelző koronával ellátott pajzsra nem szabad sisakot helyezni. A barokk kor ízlése azonban jobban kedvelte a pompát, a díszesen festett címereket, és ezt a megkötést nem vette figyelembe. Még olyan címerrel is találkozhatunk, ahol a címersisak a rangjelző korona egyik ágán csüng.
A címertani korona másik fajtája a sisakkorona. Az arany sisakkorona kezdetben csak a főrangúak címerét illette meg. Az első magyarországi aranykoronás főúri címert Garai Miklós nádor kapta 1416-ban a francia királytól. A kiváltságosoknak adományozott aranykorona később, a címeradományozások tömegessé válásával szinte valamennyi címerbe belekerült.
A címertani rangjelzés nemcsak koronával, hanem polgári és egyházi fejfedőkkel is lehetséges. Jellegzetesek az egyházi címerek kalapjai, melyek színeikkel és bojtjaik számával utalnak viselőjük méltóságára. Bíborszínű kalap két oldalon 15-15 bojttal a bíborosokat illette meg /Lenti kép 3. ábra/, zöld kalap és 10-10 bojt az érsekeket / Lenti kép 4. ábra/, illetve 6-6 bojt / Lenti kép 5. ábra/ a püspököket, fekete kalap és 3-3 bojt a perjeleket / lenti kép 6. ábra/. A püspöki címereken szerepelhet a csúcsos püspöksüveg, az infula vagy mitra is. Az egyházi címerek hátterében csigás végű pásztorbot vagy - a pátriárkák címerében - kettős kereszttel, ún. pátriárkakereszttel, ellátott botok is találhatók.
A pápa méltóságjelző címerdíszei: a pajzs mögött keresztbe tett arany- és ezüstkulcs, a pajzs felett tiara.
Fenti képen egyházi rangjelzések, alábbi képen rangjelző koronák és rendjelek:
A fenti táblán látható koronák, zászlók és rendjelek leírása:
1. Német császári korona. Briliánsokkal aranyfoglalatban; a homlok-abroncson 8 lemezen címerpajzsok vannak kiképezve. A koronán 4 aranyozott merevítő keresztpánt vasalat van, a csúcsán birodalmi almával megkoronázva. Aranybrokáttal van kibélelve. Két oldalról díszítményként elfolyó aranyszalag lebeg.
A szalagok a császár egyházi jellegére utalnak. A császár ugyanis „rex et sacerdos” = király és pap; a pápai állam hűbérura, a keresztény egyház védelmezője. A Német Nemzeti Római Szent Birodalom császára eredetileg német király /a kor elnevezése szerint:"Római Király"!/ és római császár volt, de a köztudatban idővel átment a német-római birodalom Németországra szűkülésével a cím "német császárrá". Így bár a Német Nemzeti Római Szent Birodalom 1806-ban ugyan megszűnt, miután Napóleon 1804-ben örökletes Francia / római/Császárrá koronáztatta magát a pápával, és ennek ellensúlyozására 1805-ben megalakult a szintén örökletes Ausztria Császárság; -de később ismét megalakult az új német egység létrejöttével a Német Császárság, mely magát a Német Nemzeti Római Szent Birodalom utódjának tekintette. Így már Európa tele lett császárokkal. Míg kezdetben csak a keleti és nyugati császárság volt az európai térképen, a XIX. században már Franciaországnak, Ausztriának, Németországnak is császára van. De Itália egyesítése után Viktor Emánuel is felveszi az Itália császára és királya címet; sőt az angol uralkodó, Viktória királynő is használja az India császárnője címet. Az orosz cár rangja is a császár szóból van képezve, magát a cár császárnak tartja. Sőt a bolgár és a szerb király is cárnak neveztetik, bár mi csak királynak nevezzük ezeket az újdonsült uralkodókat.
2. Az osztrák császári korona, mely 1805-ben készült el, mikor létrejött új államként Ausztria Császárság. A korona drágakővel van kirakva; a homlokpánton 8 égerlevéllel díszítve; a koronán elölről hátrafelé haladó, 3 párhuzamos boltozatú kengyel-vasalat, két oldalról lezárva. A korona csúcsán kereszt van, a korona bélése vörös.
3. Általában véve egy átlagos királyi korona. Drágakőberakásokkal; a homlokpánton 8 levéllel. A korona teteje lezárva 8 kengyel-vasalattal, mely drágakővel, vagy gyönggyel van kirakva. A zárókorona csúcsán birodalmi alma kereszttel.
4. Nagyhercegi korona; valójában egy királyi korona vörös béléssel.
5. Hercegi kalap; puha hermelinből; 8 csatolópánttal; a pántok alatt, kívülről vörös bélés. A csúcsán birodalmi alma díszlik, a birodalmi almán kereszttel..
6. Fejedelmi kalap; puha hermelinből; 4 csatolópánt, vörös külső bélés, csúcsán birodalmi alma, kereszttel.
7. Égerkorona; főméltóságú korona; a homlokpánton 8 égerlevéllel; vörös sapka hermelinfarokkal a csúcsán.
/ Erlauchtkrone- tartománygrófi korona - lásd Earl!/
8. Grófi korona. A homlokpánton 16 gyöngy van, ebből 9 látszik. Vagy 16 ága van, vagy 16 levél díszíti, melyből csak 9 látszik egyszerre. Valójában a gyöngyök száma a lényeges, ez jelzi a rangot.
9. Bárói korona,12 gyönggyel / 12 ága van/ ebből egyszerre 7 látszik.
10. Nemesi korona; 8 gyönggyel, ebből 5 látszik egyszerre. Kezdetben csak a főrangúak címerére járt korona, később, a XVII. században Magyarországon úgy elszaporodtak a pénzért vásárolt armálisok, hogy a nemesi címer leértékelődött, de kezdetben ezekre a köznemesi címerekre nem engedélyezték a koronát, csak abroncsot a sisakon. Később is még gyakran csak lombkoronát engedélyezett a bécsi udvar a köznemesek címerére. A lombkoronán nincsen gyöngy, a nemesi koronához hasonlóan nyitott. A XVIII. században már minden armálison ott a korona a sisakon. Ez időtől kezd igénnyé válni a bárói és grófi címek megszerzése, mely valójában ezidőtől szintén vásárlással történik. A gombos korona egy modernebb változat. Korábban a korona csúcsain kereszt alakú végződés volt, ebben volt a gyöngy!
11. Címer, koronával, Albrect Dürer után.
12. Pápai címer tiarával, vagyis hármas koronával és kulcsokkal.
13. Címer Hans Burgkmair nyomán, mittrával és ferde bottal.
14. Érseki kalap, zöld, 10 bojttal, fentről lelógatva mindkét oldalon. A bíborosoké bíborszínű kalap, mindkét oldalon vörös színű 15-15 bojttal. A püspöki kalap is zöld és 6-6 lelógó bojt díszíti.
A táblán látható rendjelek és dekorációk, vagy bizonyos meghatározott lovagrendek jelvényei, mint a Máltaiak, azaz Johanniták, Templomosok, Birodalmi Urak; vagy fejedelmektől adományozott megtiszteltetések. A jelvények vagy címerpajzsra vannak feltéve, mint címerképek, lásd 16. ábrán, vagy a pajzsra vannak állítva, vagy azt körülölelik, vagy le vannak lógatva a végükön kereszttel.
15. Az Aranygyapjas Rendjel. Burgundiai Fülöp alapította 1429-ben.A láncon tűzzománc sor, egy ragyogó szelencével, egy függő aranybáránnyal.
16. Pajzs a Máltai Rendjellel.
17-18 Zászlók és lobogók. / Handbuch Der Ornamentik von Franz Sales Meyer – professor A. D. Der Kunstgewerbeschule in Karlsruhe nyomán./
A keresztek
A kereszt szimbolikus jelentésénél fogva elsősorban az egyházi címerek díszítőeleme. Címerdíszként általában a pajzs mögött helyezkedik el, de - mint pl. a lovagkereszteket - a pajzsra is helyezhették. A leggyakoribb keresztek az alább következő ábrán: 1. görög, 2. latin, 3. Szt. András-, 4. Szt. Antal- vagy Tau-, 5. villás, 6. horgonyvégű, 7. Konstantin-, 8. egyiptomi, 9. máltai, 10. lóherevégű, 11. mankós, 12. passió-, 13. pápai, 14, pátriárka-, 15. orosz, 16. keresztszárú, 17. kálvária-, 18. jeruzsálemi, 19. kígyóvégű, 20. bunkós-végű kereszt.
/Pátriárka (görög): atyai hatalom. A korai kereszténységben a püspök, később általában a kormányzati hatalmat gyakorló főpap neve. A görögkeleti egyházban ma is használatos magas egyházi rang. Tiara (görög): hármas korona; a keleti uralkodók, majd a pápák viselték. Ma már nem használatos./
Lapozz a következő oldalra!
Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - Keresd! Ide kattints: http://novella-vers.hupont.hu/ és www.novumpocket.com