Mit kell tennie annak, aki eldönti, hogy ő ezentúl "festőművész" lesz? Olvasd el ezt az oldalt!

 

Lehoczky József többi honlapjainak elérhetősége:

email: gyogyito.ero@gmail.com

Lehoczky József: Magyar rendek és rangok fejlődése az Árpád-kortól: http://magyarregiok.hupont.hu/

A Lehoczkynemzetség története az Árpád-kortól, címerei, leszármazási táblái: http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/

A magyar Szent Korona titkai: http://lehoczkyfolytatas.hupont.hu/

A magyar honfoglalás története, hagyomány és "tudomány" összevetése :  http://lehofolytatas.hupont.hu/

A magyar uralkodók arcképcsarnoka,a magyar királyok és erdélyi fejedelmek, továbbá a magyar történelem időrendje: http://uralkodok.hupont.hu/

Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve: http://novella-vers.hupont.hu/ 

A magyar vármegyék és egyházmegyék alakulása Szent István király idelyétől a XX. századig. Horvát-Dalmácia rövid története: http://magyarvarmegyek.hupont.hu/

A magyar Aranybulla pontos szövegfordítása magyarra, majd a későbbi alakulása a rendelkezéseknek. Az angol Magna Charta hatása a magyar, 1222. évi Aranybullára: http://aranybulla.hupont.hu/

Magyarország és Erdélyország címerének heraldikai története. - Hármashalom és Kettőskereszt székely rovásírással= Isten Országa; - és egy kis sumerológia: http://orszagheraldika.hupont.hu/

A következő linkre kattintva eljuthatsz a Csodaszarvas Internetes Műkereskedelmi Piactérbe:

 http://antikregiseg.hu/piacter/index.php  - 

 Lehoczky József: Gyümölccsendélet: 80 x 120 cm, olaj, vászon:

Mit kell tennie annak, aki eldönti, hogy ő ezentúl "festőművész" lesz? Olvasd el az alábbiakat!

 

Arról a társadalomtudati elképzelésről, hogy kit nevez a köztudat manapság „festőművésznek”: - egy honlapon ilyen vélemények és hozzászólások fordultak elő:

 

     1. vélemény.

 Tulajdonképpen, bárki, aki fest, lehet művész csak mindenki máshogyan. Valaki otthon, a négy fal között a saját maga gyönyörűségére fest, másvalaki már kisebb közösségeknek, továbbá valakit már elismer a művésztársadalom, valakik pedig, bemenetelnek a művészettörténelembe. Mindenesetre nem árt a képzőművészeti akadémia, utána meg ahhoz kezd mindenki, amihez akar.

     2. vélemény:

 

Festőművész az, aki a képzés keretében kapott ilyen végzettséget, a többiek maximum amatőr festők. Ez persze nem jelenti azt, hogy minőségben is jobb egy „festőművész” a „festőnél”, de ez a hivatalos oldala.
Amúgy vannak direkt amatőröknek kiírt pályázatok, ahol elismert, képzett művészek zsűriznek.
Engem viszont nem érdekelnek ezek a formai dolgok, ráadásul a művészet az egyik legszubjektívebb dolog. / Megjegyzem a hozzászóláshoz, hogy bár a hozzászóló logikusnak érzi a gondolatmenetét, szinte észre sem veszi, hogy a társadalomtudat befolyása alatti pszichózis mennyire befolyásolja, és ellentmondásossá teszi a gondolatait. – Majd még folytatom! Olvassuk el még a hozzászólásokat!/

Lehoczky József:

Fent: Akt, 80 x 120 cm olaj, vászon

Alatta: Kígyós akt, 100 x 70 cm olaj, vászon

 

       3. vélemény:

 Amatőr festő lehetsz bárhogy. Lehetsz igazi is egyetemi végzettséggel, de magában az édes kevés. A képzőn végzett "művészekből" is kb. 10% marad a pályán, és hogy miért? Erre a tanárok tudnak válaszolni. Magyarországon nem a tehetség számít elsősorban, nem kell tudnod festeni sem, elég, ha van pénzed, vagy ismeretségi köröd.  /Meg kell jegyeznem a hozzászólásra válaszul, hogy mit ér a pénzem és az ismeretségi köröm, ha nincs vásárlóm?! – A vásárlót nem a hivatalosan elismert klikk adja, hanem a piac, a kereskedők és persze a kereslet. A kereskedő a kereslethez igazodik, azt veszi át a termelőtől, ez esetben a „festőművésztől”, amit majd a továbbiakban értékesíteni tud. Természetesen a vásárlói igényt befolyásolja a társadalmi tudat, vagyis, hogy a vásárló mennyire eszi meg azt a beetetést, hogy a pénzéért maradandó értéket vásárol, ami majd busásan megsokszorozódik, mert a festmény értéke felfut majd. Ő pedig, kis befektetéssel majd nagyon gazdag lesz, nagy pénzekért adhatja majd el a műkincseit, amikor pénzre lesz szüksége. Addig is díszíti az élettereit, dicsekszik a gazdagságával, majd árveréseken nyerészkedni próbálkozik. De még majd ezt folytatom! Olvasd még a hozzászólásokat!/

Lehoczky József::

1. kép: Tahiti Vénusz,  125 x 135 cm, olaj, vászon

2. kép:  Sámson elfogatása, Rubens festménye után, 70 x 100 cm, olaj, vászon

3. kép: Madárhangverseny, Bogdány Jakab festménye után,  80 x 120 cm, olaj, vászon

4. kép: 6 db képeslap méretű kis festmény, olaj, farostlemez

5. kép: Több olajfestmény: 4. kép:  Kolostor, és

1.2.3. Másolatok: Fürdőzők, Olasz fiú, Mocsaras tájkép.

6. kép: felső festmény: Fecskés csendélet,- rétegelt lemezen olaj és tempera és olajpasztell 80 x 60 cm

alsó : Romantikus sziget, olajfestmény, vászon, 60 x 100 cm

7. kép: Kígyós Angyal akt, olajfestmény, farostlemezen,- 80 x 40 cm.  

 

      A Pécsi Egyetemen szerzett művészeti diploma államilag elismert, külföldön ugyancsak, de attól még nem fogadnak be a hazai festőművészek köreibe.  Mint mindenben itt is igaz, hogy Budapest központú, így ha bele akarsz ebbe a körbe tartozni, akkor a budapesti a képzőre kell jelentkezned.
     Azonban bármikor lezsűriztetheted pénzért cserébe a képeidet, műveidet, ehhez nem kell végzettség! Budapesten a Képző- és Iparművészeti Lektorátus végzi a zsűriztetést.  A zsűri által minősített alkotások tárgyi adómentesség körébe tartoznak.  http://www.lektoratus.hu  
   De azt nem garantálja senki, hogy megveszik a képeidet, hiába van lezsűriztetve. Mellékesen megjegyzem, hogy nem lehet ebből megélni, csak ha a populáris festészetet folytatod. Ilyen kategóriába tartoznak a TESCO-ban és egyéb hasonló helyen árusított képek, ezek többnyire amatőr művészeknek a képei. Számomra ők sajnos sosem lesznek igazi művészek.

Lehoczky József: Keresztelő Szent János, Caravaggio képe után, olaj, vászon, 100 x 70 cm:

     Hát igen! Az „Akadémia” és a képzés az nem árt! Az más kérdés, hogy mit ér az „Akadémia”, vagy főiskola, vagy egyetem? – Ma már minden államilag elismert gittegyleti képzést „egyetemnek” neveznek. Még a „Disznópásztor Tudományi Egyetem” „kondás-doktori” diplomáját is megszerezheti a delikvens, ha „mesterképzés” után megírja a disszertációját. Disznókondás kandidátusi fokozattal bíró disznó professzorok előadó-óljaiban hallgathatják a hallgatók a röfögést. – Mert mi által lesz valaki professzor? – Sajnos igen gyakran csak az által, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezik az éppen aktuális kultúr-kormányzat felé. Nem mindig a legjobb szakemberek a „professzorok”. /Természetesen ez nem vonatkozik a műszaki- és orvos-professzorokra, valamint az igazi tudományos fokozatokkal bíró tudósokra, őket nem kívánom megsérteni!/

    A kommunista rendszerben is annak, aki egyetemi tanár volt, nagyon nagy valószínűség szerint volt piros pártkönyvecskéje. Különben nem engedték volna érvényesülni. Lehet, hogy volt kivétel, de a nagy átlagra ez a tény igaz! Ugyanúgy, ahogy a Magyar Televíziónál is csak piros könyvecskével lehetett dolgozni. Még a közönséges díszletraktárost is felszólították, hogy ha ott akar maradni az állásában, akkor minimum be kell lépnie a KISZ-be! – Erre egy barátom a tanú! – Úgyhogy akik ma nagy fennhangon szónokolnak a hajdani „ellenzékiségükről”, de tudható, hogy a TV-nél dolgoztak, azok valójában mind rendelkeztek piros könyvecskével! – Erkölcsi véleményt minek mondjunk?! Hiszen az egész magyar társadalom jelentős része, ha nagyon szigorúan számon kérnénk az önérzetes és becsületes ábrázatot, akkor jobb lenne, ha nem néznének tükörbe. – Úgyhogy az akadémiai képzés nem árt, pontosabban a „főiskolai képzés”, - jaj bocsánat, már „egyetemi képzés”. A színészek is már nem „főiskolára” sem pedig „színiakadémiára” járnak, hanem „egyetemre”. Még „színész-doktorok” is lehetnek, csak a fene tudja azt, hogy mi az értelme az egésznek?! Az ilyen „professzorok” is igaz, hogy egyébként elmondható, hogy műveletlenek, de beszélni a semmiről és pózolni, és nagyképűsködni azt tudnak. És persze „jó összeköttetésekkel” bírnak. Ugyanúgy, ahogy a kommunista rendszerben. Akkor is a cuppos szájúak boldogultak, most is. De ne csodálkozzunk! Ugyanazok az emberek vannak most is pozícióban, mint annak idején, csak más zászlók alatt. Vagy a régi kiöregedett, nyugalmazott, elhalt emberek fiai, leányai, unokaöccsei, unokahúgai, vagy baráti támogatottjai. – De messzire szaladtunk, hiszen a képzőművészeti felsőfokú képzést firtattuk. Persze amit a „disznókondás képzésről” és a „színiakadémiáról” mondtam az előbb, ugyanúgy itt is érvényes! – Egy régebbi riportban beszélgettek Szász Endrével, aki elmesélte, hogy elege lett annak idején a budapesti képzőművészeti főiskolából. Ugyanis minden „professzor” saját magát tanította. „ Bernáth Auréltől Bernáth Aurélt lehetett tanulni, Barcsaytól Barcsayt.” – Vagyis mindenki a saját hülyeségeit tanította, mondható az, hogy most is! – Szász Endre otthagyta ezért a főiskolát, kiment Kanadába, ott leszerződött egy galériával, két hét múlva pedig, máris milliomos volt. – Ma is így működik ez a piac! Nem a képzés, vagy a diploma számít, hanem az, hogy egy-egy galériás fantáziát lát-e a festőben. Jól eladható, felfuttatható-e? Valamilyen módon felhívhatja-e a vásárlóközönség figyelmét a művészre? Különleges, új, látványos, szép, meghökkentő, vagy akár megbotránkoztató, bosszantó? Bármi lehet, még a klasszikusokat visszaidéző múlthoz visszatérő is, de mindenképpen eredeti! Ez az eladhatóság mércéje. Ehhez jó, ha ismeri a régi technikákat is a művész, hiszen akkor bármit létre tud hozni, de ez a szakmai tudás nem elengedhetetlen ahhoz, hogy eredeti, eladható és híres lehessen az ember. – És természetesen tőkeerővel bíró vásárlóközönség is kell, aki a társadalmi köreiben szereti mutogatni a gazdagságát, „jó ízlését”, „műértői érzékét”, és aki titokban azt is tudni véli, hogy jó befektetés volt a kép megvásárlása. – Magyarországon is van olyan műkereskedő, aki ezzel próbálkozik, vagy inkább próbálkozott. De aki ezt megpróbálja, mindig rá kell jönnie, hogy ez itt nem működik. Csak akkor, ha nyugati műpiacra továbbítja a műtárgyat. – Ezért igaz az az állítás, hogy csak az a festő érvényesül „művészként”, aki a szűk klikkben benne van. Természetes, hogy az ismerős ajánlja az ismerőst, és befolyásolja a műkereskedőt is, hogy „hivatalosan is művész a művész”, erről diplomája is van. – A XIX. század második felében is elvárás volt a társadalom részéről és a hivatalos körökben is, hogy az akadémián képzett művészt tekintették művésznek. A festők akkor is másként gondolkodtak, mint a „műértő” „művelt” úri közönség. – Paál Lászlótól is elvárták, hogy legalább szerezze meg a rajz és festőtanári diplomát, bár ennek az értelmét és szükségességét ő is szintén megkérdőjelezte. De a társadalmi tudat dönt, hiába döngeti a művész a falakat, azok nem dőlnek le, legfeljebb beleőrül a művész a meg nem értés elleni harcba. – Ha már meghaltak a festők, akkor az üzleti érzék bármikor felfuttathatja őket, de amíg élnek, addig nem. – Gondoljunk például az impresszionistákra! Vagy Van Googhra, akinek a képei senkinek sem kellettek, ma pedig, magas árai vannak a képeinek! – Magyarországon a már 1945 előtt is működött festők kelendőek a műpiacon, ha még élnek, már akkor is eladhatóak, de jobb az áruk, ha már meghaltak. A kortárs-festők képei legfeljebb a bolhapiacon, áruházi elárusító helyeken dísztárgyként adhatóak el. De nem igazi műalkotások, ha nincsenek lezsűriztetve. Az igaz, hogy ez csak egy bla-bla, de a társadalomtudathoz igazodó eladhatósági beetetéshez ez is szükséges. Legalább is úgy vélik az emberek, hogy a zsűrizett kép a műalkotás. Igaz, hogy a zsűrizés egy nagy marhaság, hiszen ne más mondja már meg nekem, hogy mi a szép, mi a jó, mi az, ami kell, hogy nekem tetsszen! – A „képzőművészeti lektorátus” általi zsűrizés valójában kommunista maradvány. Akkor csak a klikk tagjai voltak „művészek”, akkor csak a zsűri által elfogadott alkotások kerülhettek árusításra. – De ez ma már nem igaz! – Bármi eladható, ha van rá vásárló. – Természetesen az emberek szűk agyából a „zsűrizett kép” fogalmát nem lehet kiirtani. – A hivatalos körök agyából sem! - Sőt akkor, ha ez nem lenne, akkor jelentős bevételi forrástól esnének el a zsűrizésre feljogosított festőművészek, művészettörténészek. A kiállítások minőségére is felügyel így a „képzőművészeti lektorátus”. A kultúr-kormányzat is ezért támogatja. Az más kérdés, hogy a kiállításoknál a kiállított tárgyak kiválogatásakor a véletlenszerűen felkért zsűri tagok megint csak a saját gondolataikat, ízlésüket, sőt mondhatjuk, hogy a saját hülyeségeiket kényszerítik rá a kiállításokra. Ha pedig hülye a zsűri, akkor a „festőművész” legfeljebb a szemébe mondhatja a zsűrinek, hogy marhaság, amit mond, mint véleményt.! – Végezd el az „akadémiát” és szerződjél le egy külföldi galéria „istállójába”! – Akkor lehetsz még híres festő is! – Vagy bízz meg egy ügynököt! – De zárjuk le a témát! – Az alábbiakból még szerezhetsz néhány fontos információt! A következő tájékoztató után még az oldalon néhány rajz és akvarell is megtekinthető, majd lépj a második oldalra, a honlap ott folytatódik. Majd a következő folytatásokban a technikai ismeretek és egy kis művészettörténet mellett, némely képek és képsorozatok is bemutattatnak. Jó szórakozást! 

OKIT - azaz: Országos Képző és Iparművészeti társaság levelezési címe: OKIT, 2030 Érd, Bajuszfű utca 12.

Telefon/fax: 06-/23/-374-691, hétköznapi munkaidőben

  Az OKIT tagja lehet bárki, aki 18. életévét betöltötte és egyetért  az Egyesület céljaival, részt vesz azok megvalósításában, az alapszabály rendelkezéseit betartja és a tagdíjat fizeti. A jelentkezéshez felvételi kérelem és rövid szakmai bemutatkozás szükséges írásban, munkásságot bemutató melléklettel /foto, katalogus stb./. A benyújtott kérelem alapján a vezetőség dönt.

Az "OKIT" - azaz - Országos Képző és Iparművészeti Társaság, mely a "SZKIOSZ" -azaz - Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének a jogutódja, mely nevét azért változtatta meg az idők folyamán, nehogy azonosítsák egy bizonyos politikai érdekcsoporttal, melyhez a szövetségnek semmi köze nem volt. De a név asszociációs gondolatokat ébreszthetett az emberekben, ezért megváltoztatták a nevet "OKIT" névre! -  "SZKIOSZ" - "OKIT" -

FIGYELEM! Amikor ezt a honlap oldalt készítettem, még tagja voltam az OKIT-nak, de már évek óta nem vagyok tagja semminek! NEM TARTOM ÉRTELMÉT A MINDENFÉLE EGYLETEKNEK!

Úgy látom a régi honlap címe a társaságnak már nem él, már nem KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, hanem csak képzőművészeti baráti társaságként maradt meg! Fontosnak tartottam ezt ideírni! Az email címen és telefonon, és postai címen még elérhetők!

Lehoczky József: Herkules és Atalanta, 50 x 60 cm , olaj, vászon, Rubens képének naív képre sikerült változata:

 Tájékoztatásul a zsűriztetés lehetőségéről:

 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
Képző- és Iparművészeti Lektorátus
1014 Budapest, Úri utca 54-56.
Postacím / P. O. Box: H-1250 Budapest 1. Pf. 17.
Telefon / Phone: (36-1) 201-2000
e-mail: lektoratus@alkotomuveszet.hu

 Internet :( http://www.lektoratus.hu )

           MŰBÍRÁLAT, SZAKVÉLEMÉNYEK KIADÁSA

 Közterületen vagy önkormányzati tulajdonú épületekben elhelyezett műalkotások és önkormányzati jelképek

 A Képző- és Iparművészeti Lektorátus - térítés ellenében - előzetes szakvéleményt biztosít művészeti alkotásoknak közterületen vagy önkormányzati tulajdonú épületben való elhelyezéséhez, áthelyezéséhez vagy lebontásához az 1991. évi XX. törvény 109. § 1. és 2. bekezdése alapján, amely az önkormányzatok számára kötelezővé teszi a szakvélemény kikérését.

 Az 1990. évi LXV. törvény szerint az önkormányzat jelképeket - címert, zászlót, pecsétet - alkothat. Mivel a jelképek közterületen, nyilvánosság előtt jelennek meg, az 1991. évi XX. törvény 109. § 1. és 2. bekezdése ezekre is vonatkozik, így az önkormányzat e jelképekről, használatba vételük előtt, köteles szakvéleményt beszerezni.

Egyházi- vagy magántulajdonú épületekben, területen elhelyezett műalkotások

 A Képző- és Iparművészeti Lektorátus - térítés ellenében - szakvéleményt biztosít új művészeti alkotások megrendelése, elhelyezése, áthelyezése vagy lebontása esetén, segítséget nyújt a művészek kiválasztásához, pályázat kiírásához és a szerződéskötéshez (ld. még az 1991. évi XX. törvény 109. § 3. bekezdése)

 Pályázatok kiírása és bírálata

 A Képző- és Iparművészeti Lektorátus - felkérés alapján - a bírálati hatáskörébe tartozó valamennyi művészeti műfajban pályázatot ír ki, továbbá elvégzi annak bírálatát, illetve a pályázattal kapcsolatos, eseti szerződésben meghatározott feladatokat.

 Termékminősítés

 A termékminősítés körébe tartozik az iparművészet és kézműves ipar minden műfajában (kivéve népi iparművészet) létrejött művek zsűrizése az alkotó vagy a felhasználó kérésére és költségvállalásával. A szakértők elbírálják az alkotást, a műfaji és funkcionális követelményeknek megfelelő munkát szerzői jogvédelem alá eső iparművészeti alkotásnak (AM-), illetve egyedi jellegű színvonalas kézműves terméknek (TM-A), vagy igényesen kivitelezett kézműves terméknek (TM-B) minősítik és meghatározzák a kivitelezhető példányszámot.

 Képző-, iparművészeti és fotóművészeti termékek minősítése közterületen való árusításukhoz

 A 4/1997. ( I. 22.) Kormányrendelet kimondja, hogy közterületen kizárólag zsűrizett iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti termékek árusíthatók.

Érme- és érem-bírálat

 Megbízásra készült öntött vagy vert érmek, éremtervek bírálata, művészek ajánlása, pályázatok szervezése, lebonyolítása és bírálata térítés ellenében, a művész vagy a megbízó felkérésére.
Kiállítási anyagok bírálata

 

A biennálék, triennálék, az országos, regionális és egyéni kiállítások, válogatása, árazása, díjazása szakértők és a rendező szervek bevonásával történik a Művészeti Osztály és az Alkalmazott Művészeti Osztály szervezésében.

 

Árazás, értékmeghatározás

 

Autonóm műalkotások, tervek, műtárgyegyüttesek, művésztelepen létrejött alkotások és gyűjtemények értékelése, árazása - térítés ellenében - a művész, a vásárló vagy a gyűjtemény tulajdonosának felkérésére, valamint bírósági megkeresésre.

 

Restaurálás szakvéleményezése

 

Épületeket díszítő szobrászati, festészeti, ötvösművészeti alkotások, üvegablakok, kerámiák, fémműves alkotások, valamint köztéri szobrok restaurálásának és rekonstrukciójának szakvéleményezése, művészek ajánlása, pályázatok szervezése térítés ellenében, a művész vagy a megrendelő felkérésére.

 

Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
Képző- és Iparművészeti Lektorátus
1014 Budapest, Úri utca 54-56.
Postacím / P. O. Box: H-1250 Budapest 1. Pf. 17.
Telefon / Phone: (36-1) 201-2000
e-mail: lektoratus@alkotomuveszet.hu

 

Internet :( http://www.lektoratus.hu )

 

Keresd!!! -  Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve --- a Kiadó honlapján: www.movumpocket.com már nem kapható a könyv! A szerzőtől lehet megvenni a kidói PDF változatot! 

Részletesebb ismertető a http://novella-vers.hupont.hu/ honlapon. "Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve"

A gyogyito.ero@gmail.com email címen rendeld meg! A  megadott email címre elküldöm neked a számlát. A vásárlás előreutalással trörténik. Az általam megadott számlaszámra utald át a könyv árát! Ez nemcsak banki úton, de postai csekken is lehetséges! - Miután elküldted a könyv árát, kb. Jelezd nekem a gyogyito.ero@gmail.com  email címemre, éa az email címedre átküldöm a könyv kiadói pdf változatát!  A könyv 555 oldalas, a PDF változat ára 1000 Ft. Rendeld meg és olvasd! Nem hiányozhat a könyv a könytáradból! Jó olvasást!

"Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve" - Az osztrák tulajdonú NOVUM PUBLISHING jelentette meg a könyvet 2012. április 27-én. - Új szempontok és megvilágítások! Keresd!

A következő linkre kattintva eljuthatsz a Csodaszarvas Internetes Műkereskedelmi Piactérbe, ahol nemcsak festményeket nézegethetsz, hanem a lexikonban művészettörténeti ismeretekhez juthatsz;- megtalálod a festők, szobrászok jegyzékét , régészeti híreket olvashatsz, megtudod. hogy hol és mikor vannak műkereskedelmi és ékszer, drágakő stb. árverések! - Látogasd meg az oldalt, majd térj ide vissza! - Kattints ide:

http://antikregiseg.hu/piacter/

index.php

Lehoczky József: Madárghangverseny, Bogdány Jakab festménye után, 80 x 129 cm, olaj, vászon

Lehoczky József festmények:

         Lehoczky József festményeit és   domborműveit keresd itt:

https://galeriasavaria.hu

Lehoczky József betondomborművek:

 

 

 

  Leányportré  - ceruzarajz, papír /42 x 30 cm/ :

  Női arckép - XIX. század, jelzés nélkül; - Brocky? - Vagy Brocky után? - Kérdéses. - Akvarell és ceruza, papír /29 x 22 cm./ :

  Diana és cupidók - Aláírás jobb kéz felől, alul: Trautenberger János - 1934. - guache-akvarell, kartonon  /26,5 x 21 cm / :

  Délutáni táj, tél végén - Lehoczky József - akvarellel lvírozott tus, papíron / 17,5 x 25 cm/ :

  Lepárdfej - Lehoczky József -1980-as évek - akvarell, papíron /33 x 23,5 cm/ :

  Csavargó - Lehoczky József, 1980-as évek -  lavírozott tusrajz, papír  /25x 17,5 cm/ :

  Angyalarc - Lehoczky József - ceruzarajz, papíron /33 x 23,5 cm/ :

 Akttanulmány - Lehoczky József - ceruzarajz, papíron /33 x 23,5 cm/ :

 

  Mátyástemplom - Lehoczky József - ceruza, papíron, sárga akvarellel átlavírozva /23 x 15 cm/ :

 

: Budai vár, testőrpalota romjai - Lehoczky József - ceruzarajz, papíron, sárga akvarellel átlavírozva /15 x 21,5 cm/ :

 

 Halászbástya / Budai várban/ - Lehoczky József - ceruzarajz, papíron, sárga akvarellel átlavírozva  /11 x 16 cm/ :

 Üri utca, a budai várban - Lehoczky József - ceruzarajz, papíron, sárga akvarellel átlavírozva /12 x 15,5 cm/ :

 Budai vár látkép, Halászbászya alulról - Lehoczky József - ceruzarajz, papíron, sárga akvarellel átlavírozva  /11,5 x 15,5 cm/ :

 Női akt - tusrajz, akvarellel színezve, papíron  /17,5 x 25 cm/ :

 

: Tivoli, vízesés - tusrajz, akvarellel színezve, kartonon /15 x 16 cm/ :

  Szárnyalás -  akvarellel színezett tusrajz, papíron /18,5 x 19 cm/ :

  Idős nő, arctanulmány -  - guache-akvarell, fehér tempera-fedőfesték, papíron /33 x 23,5 cm/ :

 Orrszarvú, hátán íjász-harcossal - Lehoczky József - lavírozott tusrajz, papíron /26,5 x 19 cm/ :

  Szomorúság - akvarell, papíron /33 x 23,5 cm/ :

 A büszke nő /Maskara arc/ - Lehoczky József - akvarell, papíron /33 x 23,5 cm/ :

 Bőgő szervas  - Babocsay L. /1929?/- ceruzarajz, színesceruzával színezve, papíron /32 x 22,5 cm/ :

 

  Kora tavaszi táj - Lehoczky József - tus, akvarell és tempera, papíron, kasírozás miatt meggyűródve /22,5 x30 cm/ :

 Balázs János olaj, vászon : 29 x 34 cm

   Lehoczky József elérhetősége,  ahol tőle is érdeklődhet: gyogyito.ero@gmail.com 

  Tudod, hogy a Fővárosi Állatkertet miként támogathatod legegyszerűbben? - Fogadj örökbe állatot! - Ezt az örökbefogadási oklevelet az állatkert pénztáránál megvásárolhatod!!! - Kitűnő ajándék a gyerekeknek! Fogadj neki örökbe állatot!

A kutyamenhelyek tömve vannak kivetett szegény kutyákkal. A Te anyagi támogatásodra is szükség lenne! Támogassuk együtt őket!

Oldal: Mit kell tennie annak, aki úgy dönt, hogy ő ezentúl "festőművész" lesz?
MODERN KÉPZŐMŰVÉSZET, ZSŰRIZTETÉS...FESTÉSZETI TECHNIKÁK... - © 2008 - 2024 - nemokutyus.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat