MODERN KÉPZŐMŰVÉSZET, ZSŰRIZTETÉS...FESTÉSZETI TECHNIKÁK...

LEHOCZKY JÓZSEF INTERNETES VERSES KÉPTÁRA: Festmények, rajzok, versek, művészettörténet és egy kis heraldika, továbbá hogyan és hol lehet zsűriztetni, műpiaci információk, és néhány társadalomtudati agyficam ...

  Egy kis heraldika

        4. oldal

      A sisakdísz

A sisakdísz a címer harmadik alkotóeleme, ez teszi kiemelkedővé a sisakot. (Régebbi heraldikai könyvek oromdíszként említik.) Ábrázolása a XIII. században jelent meg. Ettől kezdve a sisakdísz nemcsak a sisaknak, hanem az egész címernek is meghatározó dísze lett.A sisakdíszen általában a címerpajzs képe ismétlődik meg. Ha a címerpajzs mesteralakot ábrázol, a sisakdísznek a címerre illeszté­sekor segéd-sisakdísz szükséges. Segéd-sisakdíszül szarvakat, szár­nyakat, tollakat használtak. Elterjedt a legyező alakú ernyő. A zürichi címertekercsen,  a magyar címer vágásait is egy ernyőre helyezték . Az ernyőszerű sisakdísz-ábrázolá­sokra viszonylag korai pecsétes emlékeink vannak. Ilyen Mihály zólyomi comes 1273. évi pecsétje és Benedek comes 1312. évi sisakpecsétje. A tollforgó, mint segéd-sisakdísz szerepel az Aranygyapjas-rend párizsi címerkönyvének egyik tor­naöltözetén is, mely a könyv szerint Zsigmond magyar királyé volt. A XV. század elején készített címerrajz a vaspatkót tartó struccot, tollforgó közepén mutatja.

 

        A sisaktakaró  

A sisaktakaró a címertani sisak szerves része. Eredete összefügg a lovagi tornák fátyoláéval. (A vágtató lovag sisakján lobogó fátyol esztétikus jelenség volt.) A sisaktakaró a címerábrázolásokon a XV. században még megtartja fátyoljellegét, de ezután fokozato­san szalaggá, majd a XVII. századtól lombszerű foszladékká válto­zik. A sisaktakaró mindig két színnel van festve, olyan módon, hogy külső és belső oldala kap más-más színt. A címertani szabá­lyok előírják, hogy a sisaktakarónak a pajzs színeit kell ismételnie, azt a módot követve, hogy a fém, tehát az arany vagy az ezüst a bélésoldalra kerüljön. A sisaktakarók ornamentikus dísszé változá­sával ezt a színezési szabályt már nem vették figyelembe, és a sok­színű foszladék is egyre gyakoribb lett.

A XVII. századi címeres-le­veleken általános az egyik oldalon kék-arany, a másik oldalon vörös-ezüst színezés, de mindkét oldalon azonos színezésű foszla­dék is előfordul.

     Lapozz a következő oldalra!

1._kep_torok.jpg

      Fenti képen tőrök   

 

 

2._kep_kardok.jpg

     Fenti képen kardok

 

3._kep_tortenelmi_sisakok.jpg

  Fenti képen történelmi sisakok

4._kep_diszpajzsok.jpg

  Fenti képen történelmi díszpajzsok

6._kep_a_szent_korona.jpg

   Fenti képen a Magyar Szent Korona

10._lep_alabardok.jpg

  Fenti képen alabárdok

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve .- Keresd! Kattints ide: http://novella-vers.hupont.hu/ és www.novumpocket.com

lovagkonyv_cimlap.jpg

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 29
Heti: 27
Havi: 481
Össz.: 64 736

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Egy kis heraldika 4. oldal - A sisakdísz és a sisak-takaró
MODERN KÉPZŐMŰVÉSZET, ZSŰRIZTETÉS...FESTÉSZETI TECHNIKÁK... - © 2008 - 2018 - nemokutyus.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: festmény zsűriztetés - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »