MODERN KÉPZŐMŰVÉSZET, ZSŰRIZTETÉS...FESTÉSZETI TECHNIKÁK...

LEHOCZKY JÓZSEF INTERNETES VERSES KÉPTÁRA: Festmények, rajzok, versek, művészettörténet és egy kis heraldika, továbbá hogyan és hol lehet zsűriztetni, műpiaci információk, és néhány társadalomtudati agyficam ...

 

         Egy kis heraldika

          2. oldal:

     A címer részei

 1. A címerpajzs, melyen lehetnek mesteralakok /= heroldalakok/ és lehetnek címerképek.

 2.  A címersisak

 3.  A sisakkorona,  -  ettől eltérő funkciójú a rangjelző korona.

 4.  A sisakdísz

 5.  A sisaktakarók,  melyekhez csatlakoznak a külső díszek, mint a pajzstartók, a zászlók, jelmondatok

        A címerpajzs

   A címertani pajzs a címerképnek helyet adó mező. A középkor­ban mindig a harcban használt pajzsot ábrázolták a címereken. A pajzs a XIII. századig a fél ember nagyságú, alul hegyben vég­ződő, felül domború, az első használóiról elnevezett normann pajzs volt.

      Korban ezután következtek a háromszögpajzsok, majd az alul lekerekített doborpajzs  és a lovagi tornákon használt tárcsapajzsok. Megfigyelhet­jük ezeken tárcsapajzsokon a kopják megtámasztására szolgáló bevágást! A lovagi hadviselés eltűntével a címertanban megjelentek a heraldi­kai pajzsok, melyek országonként eltérő formát mutattak. Ilyen az itáliai reneszánsz hatására elterjedt lófőpajzs, az első­sorban nők által használt ruta-, ovális-, és négyszögpajzs.  A magyar címertani pajzsformák is koronként változtak.

40._kep_pajzsformak.jpg

Pajzsformák: 1. Normann pajzs. 2. Csúcsos, agy csücskös talpú pajzs. 3. és 4. Háromszögpajzsok. 5. Női rutapajzs. 6. lófőpajzs.  7. Tárcsapajzs. 8.  Oválispajzs. 9. Csücskös talpú pajzs. 10. Doborpajzs. 11. Tárcsapajzs változat. 12. Négyszögpajzs.

Ha a pajzsra kisebb pajzsot helyezünk, az alsót öregpajzsnak, a felsőt boglárpajzsnak nevezzük. Három pajzs egymásra helyezésé­nél a legkisebbnek szívpajzs a neve.

 A boglárpajzsra jó példa a monarchiai ún. középcímerben Magyarország címere:

a_monarchia_1915-ben_jovahagyott_kozepcimere.jpg                     

 A lovagok harci pajzsán a címerképet természetes tárgyakkal és anyagokkal ábrázolták. Ha erre nem volt mód, akkor a pajzsot különböző színekkel kifestették, vagy fémlemezekkel, értékes állati bőrökkel borították be. Ebből a gyakorlatból alakult ki a címertani színábrázolás.

    A címertani színeket fémekre és mázakra osztjuk. A címereken az aranyat és az ezüstöt fémeknek nevezzük - akkor is, ha sárga, illetve fehér színnel vannak helyettesítve -, a színeket pedig mázaknak. A címerábrázolások egyértelműsége érdekében kidolgozták a színek nélküli nyomdatechnikában is alkalmazható grafikai rendszert, a heraldikai színek pontozással és sávozással való jelölését. A színek és a bundabőrök grafikai jelölése a következő:

ezüst: üresen hagyott hely; arany: pontozás;  vörös függőleges sávozás; kék: vízszintes sávozás; fekete: függőleges-vízszintes sávozás; zöld: jobb-haránt sávozás; barna: átlós rácsozat;  fekete: függőleges-vízszintes sávozás; bíbor: bal-haránt sávozás; narancs­szín: függőleges pont-vonal; hermelin: fehér alapon fekete, alul három ágban végződő keresztek; ellenhermelin: az előbbi fordított színezéssel; evetbőr (a szürke mókus bundája): gyűszűre, illetve vaskalapra emlékeztető jelek. A prém heraldikai neve mál = szürke bunda. A damaszkozás a címerképek által üresen hagyott pajzsrészeket tölti ki. A címertani színek használatával kapcsolatos a heraldika egyik fő sza­bálya: a pajzsban fémre fémet, illetve színre színt helyezni nem sza­bad. (Ugyanígy tilos bundabőrre bundabőr helyezése is.) A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy fém-, tehát arany- vagy ezüstpajzsra csak mázzal szabad alkalmazni a természe­tes színeket, vagyis az embert vagy az állatot a természetes színéhez legközelebb álló heraldikai színnel kell megfesteni (az oroszlánt arannyal, a farkast feketével stb.). Ettől a szabálytól azonban már korán eltértek, főleg az emberábrázolásnál. Az ún. osztott címe­rekben, melyek két színnel festett címerpajzsok, s melyekben az alak ellentétes színű a pajzs színétől,  az osztott alakok színeinek váltakozniuk kellett. Az egy pajzsban lévő azonos alakoknak azonos színűeknek kellett lenniük.

A címertani pajzsleírást mindig a pajzsot tartó szempontjából kell értelmezni! Ez annyit jelent, hogy a pajzsnak a néző szerinti jobb oldalát bal oldalnak, a bal oldalát pedig, jobb oldalnak nevezzük.

       A címerpajzs helyszínrajza:

       1  2  3

       4  5  6

       7  8  9

Az 1- 4 - 7  vonal a pajzs jobb oldala,  a  2- 5- 8 vonal a cölöphely, a 3-6-9 vonal a pajzs bal oldala, az 1-2-3 vonal a pajzsfő, a  4-5-6 vonal a pajzsderék, a 7-8-9 vonal a pajzstalp. A 2-es pont a pajzsfő közepe, az 5-ös pont a pajzs szíve, a 8-as pont a pajzstalp közepe. Az 1-es pont a felső jobb, a 3-as pont a felső bal, a 7-es pont az alsó jobb, a 9-es pont az alsó bal sarok. A pajzs köldöke az 5-8 pont között van. A 2-es és 5-ös pont között van a pajzs melle.

A pajzsábrák címertani szempontból lehetnek mesteralakok és címerképek.

 A következő ábrán a címertani színek és mázak grafikai ábrázolása látható, valamint a tábla alján a pajzs helyszínrajza:

41._kep_heraldikai_szinek_es_mazak.jpg

   A német szöveg fordítása fent:  1. Arany, 2. Ezüst, 3. Vörös, 4. Kék, 5. Fekete, 6. Zöld, 7. Természetes szín, 8. Purpur, azaz bíbor, mely bal-haránt sávozás, 9. Hamuszürke / egymást váltó függőleges és vízszintes szaggatott vonalak/, 10. Vasfényű fém / átlós rácsozat/, 11. Barna / pikkelyszerű rácsozat/, 12. Hermelin / fehér alapon fekete, alul három ágban végződő keresztek/, 13.  Fordított, azaz ellenhermelin / fekete alapon fehér, három ágban végződő keresztek/, 14. Szürke bunda= mál, 15. „Hiány”= „Feh”, 16. „Cölöp -hiány,” 17.  „Tarka hiány”.

  Damaszkozások / Damaszierungen/: Öreg formák / Altere Formen/ és Újabb formák / Neuere Formen/

   Az ábra alsó felén: 1,2,3: Felső állás, pajzsfő; 4,5,6: Középső állás, pajzsderék; 7,8,9: Alsó állás, pajzstalp; 1,4,7: Jobb oldali hely, vagy elülső oldal, a pajzs jobb oldala; 2,4,8: Bal oldali hely, vagy hátulsó oldal, a pajzs bal oldala; 1: Felső jobb; 2: Pajzsfő közepe; 3: Felső bal; 4: Jobb csípő helye; 5: Szív helye; 6: Bal csípő helye; 7: Alsó jobb; 8: Sarokhely, azaz a pajzstalp közepe; 9: Alsó bal állás, a pajzstalp bal állása; 10: Mell helye; 11: Köldök helye

 

     A mesteralakok

A mesteralakok (régiesen heroldalakok) a pajzsnak egyenes vagy görbe vonalak által létrehozott alakzatai. A pajzsosztó vonalak száma elvileg végtelen lehet.

A pajzs függőleges osztását hasításnak nevezzük. Ha a pajzsot egy vonal hasítja, és a hasítás a pajzsot középső tengelyében met­szi, akkor hasított pajzsról beszélünk. Az egyharmad részben hasított pajzs mesteralakját oldalnak nevezzük. Ha páros számú hasító-vonal osztja a pajzsot, és a köztük levő mező elüt a pajzs színétől, akkor cölöp nevű mesteralak jön létre. Négy hasítással két, hattal három stb. cölöp keletkezik. Ha a cölöp a pajzsszélesség 1/6-a, karó a neve, ha 1/12-e, szálnak hívjuk. Párat­lan számú hasító-vonal esetében többszörösen hasított pajzsról beszélünk.

A pajzs felső szélével párhuzamos osztást vágásnak nevezzük. Az egy vízszintes vonallal osztott pajzs a vágott pajzs. Ha a vágóvonal a pajzs 2/7-ét osztja, a felső részt pajzsfőnek, az alsót pajzstalpnak nevezzük. A páros számú vágással létrehozott mesteralak a pólya. Ezt helyzetétől függően felső, alsó, vagy középső fekvésű pólyának nevezzük. Páros számú vágás esetén, ha a pólyák nem azonos színű­ek, vágásokról beszélünk. Páratlan számú vágás esetén vágásos pajzsot kapunk.

Az átlós vonalakkal történő pajzsmetszést szelésnek vagy harántosztásnak hívjuk. Páros számú harántosztás harántpólyát hoz létre. Ha a haránt osztóvonalak páratlan számúak, harántosztott pajzsról beszélünk.

    A pajzsfő és a pajzstalp is lehet harántosztású. Ha két harántvonal középen metszi egymást, harántnégyelt pajzsot kapunk. Az egymást keresztező harántvonalak rutákat hoznak létre. Vízszintes és harántvonalak metszésekor cikkezett pajzs, harántvonalas metszéssel hosszúkás ruta vagy rácsozott pajzs keletkezik. A négyelt, majd harántnégyelt pajzsot zászlózottnak mondjuk. Harántosztásból eredő mesteralak még: az ék, a süvegezés, a gallérozás, a nagyruta, a szarufa, a sarkantyúzás. Gyakori mesteralakok a következők: a négyelt pajzs, a telek, a szabad telek, - ez megfelel a pajzs negyedé­nél nagyobb osztásnak -, a cölöpös pajzsfő, továbbá az ágas, az ágasos hasítás, a hullámos, a homorú, a domború, a lépcsős, a fogas, az ormós, a felhős osztású; jellegzetes mesteralak még: a lépcső, az orom , a mankós orom, a farkas­fog.

A pólyákat határoló vonalaknak megfelelően a pólya is lehet: hullámos, dongás, kockás vagy áttört. Lebegő pólyáról akkor beszélünk, ha vonalai nem érin­tik a pajzs szélét. A pólyák egyik fajtája a tornagallér és a rohamcölöp is. A rohamcölöp tulajdonképpen lebegő pólya alsó és felső ormózással. Az elvékonyodó pólyát fonálnak nevezzük; ennek harántállásban harántfonál a neve. A hasítások és vágások egyesítéséből keletkezik az egyszer hasí­tott kétszer vágott pajzs, a kétszer hasított egyszer vágott pajzs, a hasított elöl vágott pajzs, a vágott fenn hasított pajzs stb.

A mesteralakok közé tartozik még, az ún. bizánci pajzsalak, mely kerek és fémszínű; ellentéte a lepény, mely fémpajzson kerek máz; keverékük a lepényes bizánci pajzsalak.

      Mesteralakok, heroldalakok 1. tábla:

42._kep_mesteralakok_es_heroldok_i._tabla.jpg 

               

   Mesteralakok, heroldalakok 2. tábla:

43.kep_mesteralakok_es_heroldok_ii._tabla.jpg

 A fenti két képen:

 Az 1. és 2. ábra: A pajzs felső részével párhuzamos osztás: Vágás -  Vágások: 1. Pajzsfő; 2. pajzstalp; 3. vágott pajzs;  Páros számú vágással létrejött mesteralak neve: Pólya , melynek fekvésétől függően lehet: 4. alsó pólya; 5. felső pólya; 6. közép-fekvésű pólya; Páros számú vágások esetén, ha a pólyák nem azonos színűek, akkor megint vágásokról beszélünk: 7. Páratlan számú vágás esetén: vágásos pajzs: 8. 9. 10. A függőleges osztás neve Hasítás: 11. hasított pajzs, ha a függőleges vonal a pajzsot középen metszi; 12. jobb oldali, egyharmad-részbeni hasítás, 13. bal oldali,, egyharmad- részbeni hasítás; Ha páros számú a függőleges hasítás, és a köztük lévő mező elüt a pajzs színétől, akkor a létrejövő mesteralak neve: Cölöp: 14. és 16. – Négy hasítással kettő, hattal három cölöp keletkezik: 15. 16. cölöp; 17. háromszor hasított pajzs; 18. hasításos pajzs. 

  Átlós pajzsmetszés neve: Szelés, vagy Harántosztás: 19. Jobb-haránt pajzs; 20. Bal-haránt pajzs-szelés;

    Páros számú harántosztás neve; Haránt-pólya: 21. és 22.  Páratlan számú harántosztás neve: Haránt osztott pajzs: 23. és 24; 25. Harántfonal, az elvékonyodó pólya neve: Fonál, ez harántállásban harántfonál; 26. Harántvágásos pajzsfő; 27. Harántvágásos pajzstalp; 28. Haránt hasításos pajzs neve: ék; 29. Süvegezés; 30. gallérozás; 31. Nagyruta; 32. Szarufa; 33. Sarkantyúzás; 34. Négyelt pajzs; 35. Telek; 36. Szabad telek; 37. egyszer hasított, kétszer vágott pajzs; 38. kétszer hasított, egyszer vágott pajzs; 39. hasított, elől vágott pajzs; 40. Vágott, fenn hasított pajzs; 41. Kétszer hasított, kétszer vágott pajzs; 42. ötször hasított, kétszer vágott pajzs;  43. Harántnégyelt pajzs; 44. Ruták; 45. Cikkezett pajzs; 46. Hosszúkás ruta; 47. Rácsozott pajzs; 48. Duplán harántnégyelt pajzs, 49. cölöpös pajzsfő; 50. Ágas; 51. Ágasos hasítás; 52. lebegő pólya; 53.  Hullámos pajzs; 54. homorú pajzs; 55. Domború pajzs; 56. Lépcsős pajzs; 57. Fogas; 58. Ormós; 59. Felhős osztás; 60. Hullámos pólya; 61. Dongás pólya; 62. Lépcső; 63. Orom; 64. Mankós orom; 65. Tornagallér pólya;  66. Rohamcölöp, a rohamcölöp valójában lebegő pólya, alsó és felső ormózással; 67. Farkasfog; 68. bizánci pajzsalak, mely kerek és fémszínű; 69. lepény, mely fémpajzson kerek máz; 70. lepényes bizánci pajzsalak.

   A következő kép: Mesteralakok, vagy heroldalakok 3. Tábla: 

44._kep_mesteralakok_iii._tabla.jpg

 1. Hasítás aranyból és ezüstből; 2. Háromszor hasított pajzs ezüstből és feketéből;  3. jobb oldali hasítás vörössel és ezüsttel;  4. vörös mezőben egy arany cölöp;  5. ezüstben egy fekete karó, lekeskenyítve vonássá egy cölöp, másképpen fonal;  6. vágás aranyból és ezüstből;  7. négyelt vágás kékből és ezüstből / kékben két ezüst pólya/;  8. kék pajzsfő aranyban;  9. ezüst mezőben egy vörös pajzstalp; 10. ezüstben vörös alap / talaj/; 11. aranyban egy vörös pólya;  12. ezüstben egy fekete / vízszintes pólya/zsineg avagy szalag;  13. hasítás és  baloldali felező vágás ezüstből, kék és aranyból;  14.  felező vágás, és felső vágásban felező hasítás, fekete és vörös az ezüst felett, ebből következőleg: osztott vágás és hasítás, amúgy vágás és hasítás; 15. négyelt pajzs aranyból és kékből; 16. sakktábla  kilenc mezőből; zöld és ezüst; 17. sakktábla osztás aranyból és vörösből / növekvő talpban négy mező, felette tizenhat mező/, 18. négyelt pajzs, az első és negyedik mezőben függőleges hasítás  vörös és ezüstből, a második és harmadik mező arany; 19. egyszer vágott, kétszer hasított pajzs, vörösből és ezüstből; 20. egyszer hasított és kétszer vágott, aranyból és kékből; 21. ezüst és fekete zsindelyezés; 22. arany mezőben vörös kereszt; 23. szabad telek, felső negyed, azaz felső fertály; ezüst mezőben fekete  „szabad telek”; 24. kékben, a pajzsfej-középen, a „díszhelyen” hermelin; 25. jobbállásban vágás aranyból és zöldből; 26. bal-haránt hasítás, ezüst és kék; 27. jobb-haránt pajzsfej –hasítás, fekete, aranyban ; 28. ezüstben egy bal-haránt hasítás vörössel; 29. egy jobb-haránt pólya vörössel, 30. ötszörös bal-haránt hasítással vágások, kék és ezüst, 31. haránt-négyelés, zöld és ezüst, 32. jobb-haránt hasítás, és a bal mezőben felező haránt hasítás , ezüst zöld és arany; 33. felező bal-haránt hasítás, majd mindkét mezőben jobb-haránt irányú ötszörös hasítás, feketéből és ezüstből váltakozó vágások, 34. „rutázás” ezüstből és kékből, 35. hosszúkás rutázás ezüstből és kékből / ékek/; 36. aranyban egy kék ék; 37. egy baloldalra mutató ék, ezüstből és kékből,  38. háromszoros ék-hasítás a jobb oldali pajzsfőben érintkező csúcsokkal, vörös és ezüst; 39. aranyban egy ezüst „szarufa”;  40. ötszörös szarufázás kékből és ezüstből; 41. függőleges felező-hasítás és haránt-négyelés  vörösből és ezüstből;  42. háromszögelések, függőleges felező hasítás, vízszintes felező vágás és harántnégyelés, aranyból és kékből; 43.  ezüst mezőben egy kék háromszög a jobb pajzsfőben,  44. ágasos hasítás, fekete, ezüst és vörös / másképpen villás kocsirúd, ágas/; 45. egy „ kocsi”, másképpen „ fordított ágas”, arany, ezüst és kék, 46. egy vörös ágas ezüstben, másképp „latorkereszt”; 47. éksorozat hármas vágással, kék és ezüst; 48.  egy jobb-lépcsős vágás ezüstből és vörösből; 49. kékben egy arany orom; 50.  aranyban egy két-oldalról felfelé tartó lépcső, úgynevezett növekvő lépcső, feketéből; 51. jobb-haránt lépcsős hasítás  kékből és ezüstből; 52.  mankós ormóval, felező hasítás, ezüst-kék; 53. vágás keresztekkel aranyból és vörösből; 54.  tízszeres éksorozat, arany és ezüst;  55. felhőzött felező vágás, kék és ezüst; 56. pikkelyes felező vágás, arany és fekete; 57. ezüstben egy ágazott, gallyazott cölöp, zöld cölöp; 58. egy csipkés fogazású jobb-haránt pólya, feketéből, aranyban; 59. ezüstben egy bal-haránt hullámos pólya;  60. kékben egy aranyszínű keresztbemetszés; 61. vörösben egy ezüst farkasfog, úgy nevezett hátulról jövő elhelyezkedésben; 62. egy vágás csiga-bemetszéssel, kék és arany; 63. „szabadpajzs”,  avagy „őrhely”, másképp „várta”/ magaslaton/ , ezüstből.

       

         A címerképek

  Minden olyan címerábrát, mely nem sorolható a mesteralakok közé, címerképnek nevezünk. A címerkép legfőbb jellemzője, hogy a pajzsszéleket sehol nem érinti, vagy legalább két oldalon szabadon áll. A címerképek lehetnek: természetes képek, képze­letbeli alakok és műalakok. Jellemzőjük a stilizált megjelenítés. A természethű ábrázolás a klasszikus heraldika korában nem fordult elő. Minthogy a címerpajzs alakja és a címerkép stílusa egymás­hoz igazodott, e címerjegyekből általában következtethetünk a címernek a keletkezési korára.

A természetes képek ábrázolhatnak embert vagy emberi testrészt, állatokat, növényeket, természeti jelenségeket, ásványi anyagokat, égitesteket stb. Az ember lehet férfi vagy nő, aggastyán vagy gyermek, pap, szer­zetes, esetleg egy ismertebb szent, vagy lehet vadember is. Az ábrá­zolt alak szembenézhet, vagy profilban állhat, háttal fordulhat, és lehet sziluett vagy árnykép is. Előfordulhat meztelen alak, de több­nyire valamilyen viseletben, harci vagy polgári öltözetben mutatja a címer a személyeket. Az emberalakok ábrázolhatók álló vagy lépő helyzetben. Ha a testből a felénél több látszik, akkor növekvő, ha kevesebb, akkor eltűnő alakról beszélünk.

A testrészek közül főleg a kar és a fej szerepel a címerekben, de előfordulhat láb vagy torzó is. A leszakított testrész cafatos körvonalú, a levágott testrészt síma vonal határolja.

Az állatok közül szinte valamennyit megtaláljuk a címerekben. Az emberhez hasonlóan szerepelhet az egész állat vagy csak egyes testrészei. Ha a címerleírásban valamely állatot „fegyverzettnek" írnak le, az annyit jelent, hogy a ragadozónak a karmai és a nyelve, a madárnak a csőre és a körmei elütő színnel, legtöbbször vörössel vagy arannyal vannak festve.

 A következő kép, Címerképek, 1. ábra:

45._kep_cimerkepek_i._abra.jpg

1. Griff, fej és szárny egy sasé, a teste egy oroszláné, a farok felfelé, vagy lefelé verődik. 2. A párduc, avagy leopárd, olyan mint a griff, csak szárny nélkül, viszont a szájából láng lövell. 3. a sárkány, egyszárnyú hüllő, két oroszlánkarommal, fent sascsőrrel. / Hasonló a szelíd sárkány, de annak van hátsó lába is./4. Mérgeskígyó farkastorokkal, kígyó és halfarok. 5. Kétfejű sas, egy normális sas két fejjel, dicsfénnyel, szent glóriával.

6. Szűzleány sas, másként sas-hajadon, egy sas, mely egyúttal fiatal nő, mellekkel. Két eltérő színnel. Egy nürnbergi címer.7. Tengeri sellő, vagy  vízi sellő, hableány, vízi tündér. 8. Tengeri oroszlán. Oroszlántest halfarokkal, farkát a csillagok felé rúgja. 9. A Nap lángoló sugarakkal. Arany színben, 16 sugárral, arca van.

10. A Hold. Jobbra vagy balra tekintő félhold, arccal, vagy arc nélkül, máskor fekszik, vagy felbukik. Ha arca van, akkor arany színű, ha csak önmagában álló sarló, akkor ezüst színű. 11. Felhő. Nagyon stílizált, színe ezüst és kék, közepén csillag 5-8 ággal, arany színben. Nem túl gyakran előfordul úgy is az ábrázolás, hogy a képen üstökös látható és a Földgolyó a Meridiánnal és szélrózsa, alkalomadtán az ábrázolás , mint itt is, túl stílizált.

12. A szivárvány. Vörös, arany és kék hármasszalag. / Előfordul, hogy a figura egy horgony felett van. Máskor a képen fenn egy vihart és szelet fúvó fej van, hozzá villám és lángoló égbolt. 13. Kormánykerék, nyolc kormánykereszttel. 14. Liliomkerék, 8 liliomrozettával, az ágakon 4 keresztcsattal, fémből. 15. Máltai kereszt és horgonykereszt egyben. 16. Horogkereszt. 17. Két egymást keresztező kard.  18. Rutakoszorú, egy koronapánt-féle. 19. Fejsze és páros horog. 20. Sapka és vassapka.

   Címerképek 2. ábra:

46._kep_cimerkepek_ii._abra.jpg

 Címerképek, 2. ábra leírása:  Általános figurák a címerképen:

 1. Oroszlán haragos állásban, a nyelve kiöltve , teste karcsú, hátsó része különleges; a farka felálló, egyszerű, vagy szétágazik. Az, hogy hány ágú az teljesen önkényes, a fegyverzet vörös a fémre, arany vagy ezüst színben, az egész figura leginkább vörös vagy arany, ritkán fekete, vagy még ritkábban kék. 2. Leopárd, valójában egy négy lábon haladó oroszlán, a feje gyakran előre néz, a farok felfelé áll, vagy visszahajlik. 3. Szökellő kőszáli kecskebak, nagy szarvai vannak, körmeivel kapálódzik, rugdalódzik. Főszín itt a fekete. 4. A ló, galoppozik, rúgtat, általában szabad ábrázolás. Ritkán fogatba befogva, vagy nyereggel  ábrázolják , sörénnyel, lobogó farokkal; - a színe általában fekete, ezüst, vagy vörös. 5. Vadkan: harcra készen támad, berzenkedik, hátát görbítve mozdul, felállni készül, - körme és agyara van, - főszíne a fekete. 6. A kutya. Szökell, ül, vagy lépked, gyakran van nyakörve. Szétáll a füle a mérges kutyának, a kopónak. A szelíd kutyának lelógó fülei vannak. Lehet még a kutya: „róka kopó”, karcsú testtel, szimatoló vizslató kutya. – A színek vörös, fekete, vagy ezüst. 7-8. Széttárt szárnyú sas. A heraldikai sas színei fekete, vörös vagy arany. 9. Gúnár, mindig úgy néz ki , mint egy hattyú, visszatekeredő nyakkal. – Színei: ezüst, vagy fekete. 10.  Rigó és pacsirták. Együtt, gyakran egymással szemben ábrázolva csókolóznak. A francia heraldika szereti a feketerigókat és „alouette”-ket., vagyis fenyvesrigókat. 11. Delfin, mozduló, felhajló háttal, díszített farokkal. 12. Márnák, avagy egymással szembenéző, felszálló márnák. 13. A kígyó, színe ezüst, kék, vagy zöld.- Az állat lehet még: szarvas, farkas, medve, róka bika, kakas, holló, galamb, gólya, daru, pelikán, rák, tengeri kagyló stb. A daru, kutya és a kakas általában az „éberség” jelképei. Az állatok általában egészben vannak ábrázolva, de nem ritkán csak egy részük, szárny fej és karom. 14. A „Triquetra”/”hármas-négyelés”/3 láb körben, horgas elhelyezésben; - a figura régi , antik pajzsokon található , mint a görög vázafestéseken is. 15. szerecsenfej, fülkarikával, koronával. 16. Gyermek, szétterpesztett  lábbal és karral, szegényes ruhában, egy müncheni címeren. Úgynevezik: „ a müncheni gyermek”. A figura lehet még angyal, szent, valamely istenség, esetleg udvari bolond, hajadon, lovag, király, egy ember képmása, vagy egész kar, vagy kézfej. Láb, törzs, esküre emelt kéz stb. 17. Hársfa, felfelé növekvő ágakkal, az ágak vége levelekkel díszítve; lehet még gyümölcsfa, tölgy, fenyő. 18. Tölgyfatermés, makkok, gumós, kupakos makkok, ritkán elhelyezett, gyűrűző levelek. 19. Rózsa, stilizált rozetta, egyszeres, vagy kétszeres, öttől nyolc részből álló, színe vörös, vagy ezüst. 20. A liliom, egész  díszítmény, három levélből áll, porzóval, vagy anélkül. A művészetben megint újjáéledt a régi heraldikai  ábra. Francia címereken gyakori, a mellékneve „Francica.” Előfordulnak  még lóherelevelek, csalánlevelek, tengeri levél, szőlő, gránátalma, mandulatermés stb.

Címerképek 3. Tábla: 

47._kep_cimerkepek_iii._abra.jpg

Címerképek, 3. ábra leírása:

 1. Címer, angyallal, mint pajzstartóval. H. J. Gantinn nyomán 1628-ból. 2. Címer, angyallal, Itália, XVI. század. 3.  Pajzstartó, mint nőalak, Miksa császár diadalmenetében. H. Burckmair-től. 4. Miksa császár címere pajzstartó griffekkel. Hans Burckmair szerint. 5. Címerösszekötő szalagokon egy jelmondat. /1529. évből/6. Címereggyüttes elhelyezése keretben, négy külső pajzs hozzáillesztésével. /Dürer iskolája./7. Modern idők címere. / XX. század eleje/8. Művészcímer, sajátkezűleg L. Leskertől. / Malerjournal –Festőnapló/

  Címerképek 4. ábra:

48._kep_cimerkepek_iv._abra.jpg

Címerképek, 4. ábra leírása:  Címerképek pajzzsal, sisakkal, rajta koronával, sisakdísszel, sisaktakaróval:

1. Albrecht Dürertől 1503. évből.  2. Címer, sisakdíszében növekvő fiatal nőalakkal, német reneszánsz. 3. Alul, félig lekerekített pajzs, pántos, másképp nyílt sisakkal, sisaktakaró szalagokkal és a sisakdíszben kettő hattyúnyakkal. 4. Balra dőlő tárcspajzs, pántos sisakkal sisaktakaró szalagokkal, a sisakdíszben feldíszített szarukürtök, aranymezőben vörös oroszlán . /Habsburg/ 5. Úgynevezett németpajzs, nyílt sisakkal, és rajta egy süveg, mint sisakdísz. /Braunschweig, arany leopárd vörös mezőben./6. Jobbra dőlő, alul félig lekerekített pajzs, nyílt sisakkal, sisaktakaró palásttal és egy párnával, mint sisakdísszel. /Merenbergi címer/ 7. Jobbra dőlő háromszögpajzs, vödörsisakkal, sisaktakaró lepel és egy páros legyező, mint sisakdísz. / Oldenburg/ 8. Balra dőlő alul lekerekített pajzs, nyílt sisakkal, a sisakdíszben  toll, tegezben, sisaktakaró foszladék. / Dietz 8. figura a Siebmacher-féle Wappenbuchban./

   Címerképek 5. ábra:

49._kep_cimerkepek_v._abra.jpg

Címerképek, 5. ábra leírása:

1. Tárcsapajzs, nyíltsisakkal, díszítményben gazdag sisaktakarókkal, sisakdíszében egy sassal, a pajzs címerképe ugyanez a sas. / a címer Johann Stabius részére, Albrecht Dürertől.  2.  Tárcsapajzs, nyílt sisakkal, gazdag díszítésű sisaktakaróval, és a sisakdíszében egy növekvő evezős figurával.  A pajzsban hajó és evezők. /Német reneszánsz/ 3. Jobbra dőlő tárcsapajzs, szemnél vágott sisak / csőrsisak/, sisakdíszében növekvő bika, a pajzs címerképe ágaskodó bika. / Itáliai reneszánsz, egy firenzei palotáról. / 4. Jobbra dőlő  tárcsapajzs, vágott sisakkal, sisaktakaró szalagokkal, a sisakdíszben szarvakkal. 5-6. Címerek Hans Sebald Beham nyomán. 1544. évből. 7. Modern címer egy pecsétnyomón A. von Wernertől C. Jozef Viktor von Scheffels címere.

     Lapozz a következő oldalra!

    Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - Keresd! Ide kattints:http://novella-vers.hupont.hu/ és www.novumpocket.com

      lovagkonyv_cimlap.jpg

       

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 29
Heti: 25
Havi: 479
Össz.: 64 734

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Egy kis heraldika 2. oldal - A címerpajzs
MODERN KÉPZŐMŰVÉSZET, ZSŰRIZTETÉS...FESTÉSZETI TECHNIKÁK... - © 2008 - 2018 - nemokutyus.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: festmény zsűriztetés - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »